Szőke Imre: „Néhány szó a képviselői munkámról”

Kedves Perkátai Lakos!

Az idei képviselői tevékenységem igen érdekesen alakult. Talán kezdem azzal, hogy mindig minden testületi ülésre készültem. Nekem nem kellenek papírok, amikre felírom a gondolataimat. Készülök és a falu életéről a döntéseket a legjobb tudásom szerint hozom meg.

Ebben az évben csak egy testületi ülésről hiányoztam, illetve egyről késtem. Ez év márciusában a polgármester eladta nekem a Dr. Baráth Károly utcai 2. sz. házat. Mindezt tette úgy, hogy ezzel megszegte az önkormányzati törvény azon részét, amely kimondja, ha több vevő van, akkor a többet kínálónak kell eladni az ingatlant. Azért, hogy ebből ne legyen probléma, eladtam a másik, a vásárlási szándékát már többször beadvánnyal is megerősítő vevőjelöltnek annyiért, mint amennyit én költöttem a vásárlására.

Az önkormányzat eladta volna 18 ezer forintért a Széchenyi utcában lévő kutat. Rajtam kívül senki sem nézett utána, hogy az a kút mit ér, milyen engedélyei vannak. A kút 240 méter mély és minden engedéllyel rendelkezik, akár hidroforra köthető.

Ezek után azt mondják rám, hogy kötözködöm. A testületi munka sokrétű, mindenhez nem érthet mindenki. Ezért támaszkodom segítőimre. A szociális központ előző vezetőjét nem szavaztam meg, mert utána érdeklődtem az előző munkahelyein és a megszerzett információk alapján nem találtam alkalmasnak. Nem is vált be. Új vezetőt kerestünk. Remélem, Ajtai Judith személyében megtaláltuk a megfelelő szakembert! Őt támogattam régen is, most is.

Rendeztem hulladékgyűjtést, aminek a bevételét az óvoda és az iskola kapta meg. Nagyon sok tv-készülék és egyéb háztartási elektronikus hulladék így nem az árokparton végezte. Létrehoztam egy pihenőhelyet, ami ugyan még nincs teljesen készen, de már működik. Szülinap, névnap egyéb rendezvények tartására tökéletesen megfelel. Akik itt találkoztak / találkoznak, azok viszik falunk jó hírét és végül is ez a cél.

Nem mindig és nem mindennel tudok azonosulni. Arra viszont nem tudok jó szívvel igennel szavazni. Például a bankautomatára (ATM-re), amiért a falu évi 3 millió forintot fizet a tulajdonosnak, viszont többet rossz, mint jó. Ezt bizony elpocsékolt pénznek tartom.

Nem értek egyet azzal, hogy a munkásaink takarítják az árkokat. A törvényünk kimondja, hogy az út széléig a lakó köteles tisztán rendben tartani az előtte lévő részt. Akkor miért a munkásaink csinálják? Ezt is többször szóvá tettem! Vagy mindenkinek megcsináljuk vagy senkinek. Miért lakik ugyan az a személy a pályázati lakásban, mikor a pályázat egyértelműen kimondja: 2 évet lakhat csak ott? Miért nem hirdették meg?

Nem értek egyet a főállású alpolgármesteri állással, mert eddig minden polgármester el tudta látni a feladatát egyedül. Sarok Mihály volt alpolgármester a neki járó illetményről lemondott a falu javára. Én ezt vártam volna el Nikitől is. Idetartozik talán az is, hogy a fizetett pozícióban lévőtől eredményes munkát vár az ember, azért nem jár dicséret. Viszont többletmunka végzése esetén nemcsak dicséret, hanem jutalom is jár.

Ezeken kívül további, akár 10-20 problémát is szókimondóan felvethetnék, de igazából mindegy is, hogy én mit támogatok, vagy mondok. Az ÖTÖK döntenek! Van, amikor jól és azt tudom szavazatommal támogatni. Van, amikor szerintem nem jól és azt nem tudom támogatni.

Folyamatosan kérem, hogy a testületi ülésekről legyen közvetítés. Mindig elutasításban volt részem. Vajon mitől fél a testület?

Legtöbbször részt veszek a pénzügyi bizottság ülésein is.

Ennél többet tenni egyelőre nem tudok írni munkámról. Megteszek mindent, ami tőlem elvárható. Néha többet is, mint amit egy ellenzéki képviselőtől elvárnak.

Köszönöm, hogy elolvasta!

Az emberekért, Perkátáért, a falu javáért!

Perkáta, 2022. november 13.

Fotó: Vigh György