Az ingatlanok és közterületek tisztántartásáról...

Tisztelt Ingatlantulajdonosok, -használók!

A köztisztaságról és környezetvédelemről szóló 8/2016. (III. 24.) számú önkormányzati rendelet 4 §-a szerint, az ingatlan használója köteles gondoskodni:

• a ház vagy telek előtti járdaszakasz és a zöldsáv teljes területének,
• a beépítetlen vagy beépített telek tisztántartásáról és gyommentesítéséről,
• az ingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről,
• az ingatlan előtti nyílt árok és azok műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz elfolyásának biztosításáról (akadályozó anyagok és hulladékok eltávolításáról) gaz és fű lekaszálásáról, megsemmisítéséről.

Továbbá a rendelet 9. §-a meghatározza, hogy

• a belterületi ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a belterületi útszakasznak az út tengelyéig történő tisztántartásáról.
• Ahol a csapadék elvezetését szolgáló árok van, a járműbehajtók csak áteresszel építhetők és az átereszek építése, jó karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának vagy tulajdonosának kötelessége.
• Az ingatlan használója köteles az ingatlant érintő vagy azon átfolyó patakmedret szükség szerint tisztítani és a víz szabad lefolyását biztosítani.
• Az épület tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről lefolyó esővíz, hólé korlátozás nélkül az árokba, vízfolyásba elfolyhasson.
• Eldugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot a patak- vagy vízlevezető árokba helyezni tilos.

A fenti szabályok alapján a kötelesség elmulasztása miatt 1 000 Ft-tól 30 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

A gyommentesítési kötelezettségről, különös tekintettel a parlagfűre, tudni érdemes, hogy „Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről” szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 17. § (1) bekezdés a) és c) pontja értelmében a termelő, illetve a földhasználó köteles

1. a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni;

3. az a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok más, különösen a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált gazdálkodás alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét.

Amennyiben a földhasználó (ingatlantulajdonos, vagy használó) a gyomnövények virágbimbójának kialakulását nem akadályozza meg, ellene hatósági eljárást kell indítani és a gyommentesítés elvégzésére kell kötelezni. Ha a megadott határidő eredménytelenül telik el, úgy közérdekű védekezést rendel el a hatóság a mulasztó költségére. (Éltv. 50. § (1) Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a termelő, illetve a földhasználó védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget.)

Kifejezetten a parlagfű esetében pedig, az Éltv. 17. § (4) bekezdése kimondja, hogy a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

50. § (4) bekezdése alapján a parlagfű elleni közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó a 17. § (4) bekezdésében szereplő parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget.

A közérdekű védekezés költsége az ingatlan tulajdonosát terheli. A jogszabály 50 § (3) bekezdése szerint, amennyiben a közérdekű védekezéssel érintett ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felel.

A közérdekű védekezés elrendelése után minden esetben növényvédelmi bírság kiszabására kerül sor „az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről” szóló 194/2008.(VII.31.) Kormányrendelet alapján. A közérdekű védekezés elrendelését követően a jegyző az ügyben keletkezett iratokat továbbítja a növény és talajvédelmi hatóságnak, amely jogosult a növényvédelmi bírság kiszabására. A növényvédelmi bírság alapja a parlagfűvel fertőzött terület nagysága. A bírság mértéke belterületen és külterületen egyaránt 15 000 Ft-tól 5 000 000 Ft-ig terjedhet.

Köszönjük együttműködését a település tisztaságának karbantartásában és megőrzésében!

Perkáta, 2021. július 23.

Forrás: a település hivatalos honlapja