Erre futotta a rendelkezésünkre álló időből

Mint arról valószínűleg tájékozódtak, a helyhatósági választásokat követően a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület elnöksége felajánlotta lemondását, helyet biztosítva ezzel egy új összetételű elnökség felállítására. A váltás kapcsán beszélgettünk Molnár Tiborral, az egyesület távozó elnökével az elvégzett munkáról, elért eredményekről.

Tisztelt Elnök Úr! Ön a hivatalba lépésekor azt ígérte, hogy reményei szerint a Leader program e szakaszában a négy kistérséget átölelő települések olyan mértékű fejlesztésekkel fognak gyarapodni, melyek átrajzolják az egyes települések arculatát. Időközben - félúton - jött most a váltás, így nyilvánvalóan nem kérhető számon az ígéret, ami a 20013-ig tartó időszakra biztosít fejlesztési forrásokat. Ezért arra kérem, hogy a részarányos eredményekről, illetve az eddigi költségek felhasználásáról szíveskedjen tájékoztatást adni.

- A programnak azzal az elszántsággal indultunk neki, hogy ezzel hidat építünk először a településeken belül, majd a települések között, és most, félúton már abban is bízunk, hogy ennek a csodálatos térségnek, a Mezőföldnek a rangját azzal is demonstráljuk, hogy innen az ország felé is nyitunk, ha tetszik, az ország felé is építjük ezt a hidat. Az eltelt időszak azt bizonyítja, hogy ebben a munkában a településeken belül, a civilek, vállalkozók és az önkormányzatok között ez a híd már megépült. Sőt, végtelen nagy örömmel látom, hogy már a települések közötti hidak is épülnek. Ezt bizonyítja az, hogy egy-egy kistérségen belül vannak már a megvalósulás szakaszában tartó programok. Itt olyan, a kistérségeken belül népszerű programokra gondolok, mint az országos érdeklődést, is kiváltó, sőt külön elismerést kivívó Tökfesztivál, vagy az Iváncsa - Adony által szervezett Gasztronómiai fesztivál, a nagykarácsonyi Mikulásfalva rendezvényei, ami országos projektként szerepel. Ezeknek a programoknak, előzményeik már korábban is voltak, de a Leader Programból elnyert forrásnak köszönhetően magasabb színvonalon kerültek megrendezésre. Ez igazolja vissza a Leader alapelvének életképességét, miszerint a helyi sajátosságok, az alulról történő építkezés lehetőségét kell biztosítani a települések civil szervezeteinek, vállalkozóinak, önkormányzatainak, ehhez kell forrást biztosítani, és ez beindít egy olyan önszerveződést, aktivitást, amit a döntéshozók is csak remélni mertek. Az, hogy a Leader nem egyszerűen egy fejlesztésekre nyerhető források elosztására irányuló program, ezt fényesen igazolja, és ennek igazságtartalmát csak erősíti, ha hozzáteszem, hogy a Mezőföldi Híd Akciócsoport érdekeltségébe tizennyolc település tartozik, mintegy ötvenezer polgárral. Ha ezt jól tudjuk csinálni, ha ehhez az ország többi akciócsoportja is ugyanilyen aktivitással és kreativitással csatlakozik, ha ezek között az akciócsoportok között közlekedési utak, „hidak” épülnek, és a Leader szellemisége áthatja az országot, akkor elmondhatjuk majd, hogy a demokrácia egy magasabb osztályába léptünk.
Kérdésére visszatérve tehát azt mondhatom, hogy erre a tételes elszámolás helyett itt csak annak az örömömnek adnék hangot, hogy a Dunaújvárosi és az Adonyi Kistérségből darabszámra azonos pályázat érkezett be, de ez a források hozzáférhetőségének, elérhetőségének lehetőségéről még nem ad hiteles képet. A Leader sajátossága az, hogy itt nem lehet a hagyományos pályázatok mintáját alapul venni. A Leader Program arról szól, hogy a térségben, helyben élők ötleteiből születnek meg a pályázati kiírások, és ehhez a források hozzárendelése is helyben történik. A Leader egyik sajátos eleme, hogy együttgondolkodva, együtt megvalósítva szükséges a projekteket létrehozni. Ebből következik, hogy akik ezt komolyan vették, olyan életképes és fenntartható pályázatot készítettek, melyek a Leader szellemiséggel egybevágóak voltak, azok nyertek, akik ebből kimaradtak, azok meg már bánják, és reményeink szerint a következő lépcsőben csatlakoznak a programhoz.

A Leader program hármas pilléren nyugszik, pályázhatnak önkormányzatok, vállalkozók és civilek (illetve együttműködésben, bármely variációban). Ha most visszatekint az eddig szerzett tapasztalatokra, hogyan értékeli külön-külön az egyes szereplőket?

- Ehhez először visszanyúlnék ahhoz, hogy településeink az Európai Unióba lépéskor hiánygazdaságban, forráshiányos helyzetben találkoztak a Leaderrel. Ennek tudható be, hogy az első ösztönös lépések során - és ez elsősorban az önkormányzatokra jellemző - a programot egy olyan lehetőségnek tekintették, melyből a kötelező önkormányzati feladatokra egyébként nem elegendő állami normatíva mellé kívántak pluszforrást szerezni. Természetesen az előbb elmondottak miatt ez erre nem nyújtott lehetőséget. Ilyen értelemben azt mondhatom, - és talán ez nem bántó -, hogy az önkormányzatok valójában nem voltak felkészültek az induláskor. Igyekeztek a program során minden olyan, egyébként valóban szükséges és elodázhatatlan feladataikhoz forrásra pályázni, amit egyébként saját erőből vagy - állami feladatok ellátása esetén - az államtól várt normatívákból kellene fedezniük. Mi ezt igyekeztünk valamilyen szinten akceptálni, hiszen a falufejlesztésre kiírt pályázat e célt szolgálta, de azt is tudni kell, hogy a Leader csak kis léptékű fejlesztésekre nyújt lehetőséget. Ebből épültek játszóterekre, pihenő parkokra, az örökségvédelem területére jutott forrás, de a Leader szerint az önkormányzatoknak az a fő feladata e programban, hogy szervezettségükből adódó helyzeti előnyüket kihasználva egyrészt motiválják a civileket, vállalkozásokat a programban való részvételre, másrészt legyenek közvetítői, katalizátorai a lehetséges partnerekkel történő együttműködésre.
A civilek viszont egy igen izgalmas helyzetet generáltak. Nagyon örültünk annak, hogy - elsősorban a rendezvények területén - hoztak olyan új, vagy inkább azt mondhatnám hagyományosan meglévő, de eddig forrással igazán nem rendelkező kezdeményezéseket, melyek a helyi kultúra, esetünkben a nemzetiségi kultúra (szerb, bolgár, görög) ápolására irányultak. E mellett viszont - gondolok most az adonyi horgász egyesületre, akik saját határaikat túllépő kezdeményezésükkel az adonyi térség egyik legnagyobb kincsét, a Dunát, illetve holtágának környezetvédelmét, turisztikai vonzerejének erősítését tűzték ki célul, és ehhez pályázatot nyújtottak be, és nyertek is forrást.
Csalódás a vállalkozók érdektelenségének láttán ért minket, tőlük vártuk a legnagyobb aktivitást. Arra számítottunk, hogy ők lesznek e program igazi nyertesei, de az első körben nem ezt tapasztaltuk. Ez szerencsére - valószínűleg a lehetőségek alaposabb felmérésének köszönhetően megváltozott. Megjelentek a vállalkozók, különösen a turisztika, a helyi kereskedelmi szolgáltatás, a gépészet és egyéb területeken. Igaz, csak „apróbb”, ötven millió alatti fejlesztésekhez tudunk forrást biztosítani.

Szerzett tapasztalatai alapján mindenképpen hasznos jelzés lehet; a Leader program változásával kapcsolatos információk alapján milyen bíztatást tud adni azoknak, akik e programhoz csatlakozni szeretnének?

- A szigorú Európai Uniós szabályozás mellett, a magyarországi jogszabályok tovább bonyolították a rendszert, így túlbürokratizálttá vált. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program félidős értékelés kapcsán, jelenleg folyamatban van az úgynevezett „Magyarországi LEADER program átalakítása”. Ennek keretében 2011 tavaszára várhatóak, azok az új szabályokat és eljárásrendeket meghatározó jogszabályok, amelyek a pályázati rendszert könnyebbé és átláthatóbbá teszik, valamint vélhetően elrövidülnek a pályázatok feldolgozásának és értékelésének időtartamai is. Azonban a jövőben is fontos lesz, hogy a benyújtott pályázatok szakmai színvonala megfelelő legyen, ehhez véleményem szerint elengedhetetlen, hogy az ügyfelek pályázatíró cégek segítségét vegyék igénybe. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk felülvizsgálat az elmúlt időszakban már megkezdődött, újra várjuk a projektgyűjtő kérdőíveket. Amikor a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület (LEADER Helyi Akciócsoport) megalakult és elnyertem az elnöki tisztséget, Én azt tekintettem vezérelvemnek, hogy a szakmaiság az elsődleges szempont. Ehhez kerestem partnereket, mind az Akciócsoport irányításához, mind a működtetéséhez. Büszke vagyok arra, hogy a tizenhárom fős elnökség ezt elfogadta és ez nyomon követhető a vállalásainkban, döntéseinkben és elért eredményeinkben is. Büszke vagyok arra is, hogy térségünkből megtaláltuk azokat a szakembereket, akik rendelkeznek azzal a szakmai tapasztalattal, amellyel akár munkaszervezet vezetőként, akár alkalmazottként vagy bármely más funkcióban közre tudtak abban működni, hogy jelenleg az VM Irányító Hatóságnál az ország 96 Helyi Akciócsoportja közül az első tizenöt között jegyeznek bennünket.

-Percsi-

Forrás: ADONYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS, Duna-tér Kistérségi Közéleti Híradó, 2010. december, VI. évfolyam, 12. szám, 5-6. oldal